Zadie Smith - A szépségről

Furcsa olvasmány volt ez a könyv: az első száz oldalig megküzdöttem vele - valahogy a nyelvezete illetve a fordítás esetlensége miatt hajlottam arra, hogy félbehagyjam, utána viszont két nap alatt elolvastam. 

A történet elsősorban a Belsey családról szól: az apa, Howard fehér, angol egyetemi professzor; felesége Kiki, afroamerikai ápolónő; három gyerekük van: Jerome, Zora és Levi. Jerome a legidősebb, akivel indul a könyv - egyfajta Rómeó és Júlia viszonyba keveredik apja művészettörténész 'ellenfelének' lányával, Victoria Kippsszel. Zora ugyanabba a - kitalált - főiskolára jár, ahol apja is tanít; Levi pedig még középiskolás és nem találja a helyét az értelmiségi kevert családjában. 

A regényben megismerkedünk a Kipps családdal is, akik a konzervativizmust képviselik míg Belseyék, elsősorban Howard, a liberális eszméket. Tele van gondokkal mindkét család, és igazából kevés olyan karakter van akit tényleg meg lehet szeretni a történetben. Nekem elsősorban Kiki, a Belsey család nagyasszonya tetszett, az ő történetszálát olvastam nagyobb kedvvel. 

Jerome egy tesze-tosza alak, akiről a könyv első pár oldalán kívül nem is derül ki sok minden. Zora egy makacs törtető csaj, aki hiába küzd önbizalomhiánnyal ez nem akadályozza meg, hogy szemét legyen másokkal. Levi kamasz, nagyon tud lángolni eszmékért, de még nem sokat tud a világról. A másik család se különb, bár róluk kevesebbet tudunk meg, egyedül Victoria, Vee alakja emelkedik ki közülük, aki a róla olvasott az első információmorzsát (szende szűz) alaposan megcáfolja.

Az egyetemi életbe is bepillanthatunk a könyvben, ami egy Boston közeli kisvárosban, Wellingtonban játszódik. Emellett fontos szerepet kap a házasság összeomlása, illetve a három Belsey gyerek felnőtté válása. A fekete-fehér ellentét is szükségszerűen előkerül - Levi történetén keresztül mutatja be főleg az írónő a bevándorló feketét sorsát. 

Olvasás közben Virginia Woolf regényei jutottak eszembe, valahogy a stílus, a mondatok kifacsarása rá emlékeztetett. Ezen kívül ez a regény is az életről szól - fordulópontokról, kapcsolatokról és változásokról. Nem könnyű olvasmány, aki nem szereti a 'bölcsészkedő' betéteket, idézeteket, annak nem ajánlom. 

4/5

Kiadó: Európa
Kiadás éve: 2007
Eredeti cím: On beauty
Oldalszám: 486
Ár: antikvár
Borító: 2/5

Fülszöveg:
Howard Belsey, a liberális beállítottságú angol művészettörténész Wellingtonban, egy Boston környéki kis amerikai egyetemen morzsolgatja végnapjait. Afro-amerikai felesége, Kiki fúj rá, mióta tudja, hogy Howard csalja őt. Nagyfiuk, Jerome apja esküdt ellenségének, a Howardhoz hasonlóan Rembrandt-szakértő, ám ultrakonzervatív trinidadi- angol Monty Kippsnek a védőszárnyai alá húzódik, és beleszeret Monty gyönyörű lányába, Victoriába. Az igazi bonyodalmak és a nagy érzelmi sakkjátszmák akkor kezdődnek, amikor Monty egyszer csak felbukkan Wellingtonban, mint vendégprofesszor. Miközben Belsey és Kipps között dúl a bősz vita a pozitív diszkriminációról, a két feleség összebarátkozik, Zora Belsey egy fiatal gettórapper karjaiba omlik, a legfiatalabb Belsey gyerek, Levi pedig egy csoport haiti menekült között véli megtalálni identitását.

Megjegyzések

  1. Jól érzem, hogy nem lett nagy szerelem ez a könyv?:)
    Nekem Zora ment az agyamra, az, hogy mire képes, hogy bekerüljön egy csoportba, holott abszolút nincs az adott dologhoz (versírás-értelmezés) tehetsége, és inkább mintha a kiválasztottság érzése vonzaná benne, nem is a kurzus tárgya. Nálam is Kiki vitte a prímet, de Howardot is kedveltem, annak ellenére, hogy miket művel.
    Tegnap fejeztem be az új könyvét, az NW-t... hm, érdekes. Nem olyan hagyományos próza, mint A szépségről, kicsit fárasztó volt olvasni.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nehéz olvasmány volt, és írás közben sem tudtam eldönteni, hogy mennyire is tetszett. :)
      Azt hiszem akkor az NW-t passzolom, de kíváncsi vagyok te mit mondasz róla bővebben.

      Törlés

Megjegyzés küldése

na ehhez szólj hozzá ;)