Ford Madox Ford - Az utolsó angol úriember – Túl mindenen…

Észrevétlenül jelent meg ez a könyv - igaz írtam a második résznél, hogy ősszel jön, de valahogyan elsiklottam felette. Végül november végén kaptam észbe, hogy utánanézzek megjelent-e már...meg is leptem magam vele most decemberben (nagyon sok van/lesz a rovásomon a havi zárásban :D).
A sorozat első részével kezdtem az évet, de nem mondom, hogy ezzel is zárom, mert sok szépet szeretnék még sorra keríteni ebben a pár hétben.
Ez a rész a Túl mindenen címet viseli és az első világháború végének pillanatával indul Valentine Wannoppal. A lány épp az iskolában van, ahol testnevelő tanár és telefonhoz hívják.

forrás

Több oldalon keresztül csupa zagyvaságba csöppennünk - emlékfoszlányok, elmélkedés, értetlenség, amíg meg nem világosodik a helyzet: Valentine-al régi ismerőse, az azóta már Lady Edith MacMaster szeretne beszélni. Valentine nem akar újra belekeveredni Edith életébe, nem érdekli már az ügyei, a tartozás, valakinek viszont szüksége van rá.

"Nem mutat többé tiszteletet semmilyen lady irányában. Soha többé. Eleddig rákényszeríthették, pedig ő is anyagilag független nő volt, hogy ne ártson az iskolának és Miss Wanostrochtnak meg az igazgatóság hölgyeinek. Mostantól viszont… soha, soha többé nem fog tiszteletet mutatni senki iránt! Fordult a kocka: nagyot fordult a világ kereke! Nincs többé tisztelet!"

A következő részben visszakerülünk a frontra, Christopher Tietjens fejébe, ami hasonlóan zavaros, mint volt eddig. A férfi küzd azért, hogy megőrizze az ép elméjét, ami a fronton töltött időszak nagyon megviselt. Nem csak a röpködő gránátok, golyók, de az angol bürokrácia is még mindig megnehezíti az életét. 

forrás

Két év telt el a 2. rész óta, ami úgy ért véget, hogy a férfi nem élt a lehetőséggel, amit Valentine nyújtott neki. Mindketten hallgatnak, de gondolnak egymásra. Christopher talán többet, és a francia árkokban, szemben a németekkel jön rá, hogy szüksége van a lányra. Nem érdekli mi módon, de vele kell élnie.

"Valójában ő az egyetlen ember a világon, akinek a beszédét hallani akarja. És biztosan az egyetlen ember a világon, akivel beszélni akar. Az egyetlen értelmes ember!… Az a nyugalom, amelyre az ő lelkének szüksége lett volna, ahova menekülhetne a világ boszorkányüstjei alatt ropogó tövisek hangai elől… A német lövegek szűnni nem akaró, idióta „bumburubumm… bumm… bumm… bumm-bummja” elől, mely mindvégig kitartott."

Sok helyen zavaros ez a rész, Virginia Woolfos tudatfolyam technikát alkalmazza Ford, de megéri 'megküzdeni' vele. Összességében olvasmányos volt, de megdolgoztatott. Sok apróság ismét utólag tisztázódott, konkretizálódott. Rövidebb, mint az első, vagy akár a második rész, kíváncsi vagyok hogyan zárul majd a tetralógia (mivel a sorozatra már nem emlékszem annyira :D). 

(A borítók olyan szépek O.O)

4/5
Kiadó: Lazi Kiadó
Kiadás éve:  2014
Eredeti cím: Parade's End - A man could stand up
Sorozat: Parade's End 3. kötet
Oldalszám: 248
Ár: 2799 Ft
Borító: 5/5

Fülszöveg:

"A háború véget ért. A harcmezőkön legalábbis. Az értelmetlen öldöklés évei után Christopher Tietjens és Valentine Wannop végre viszontlátják egymást.Jóllehet a férfi még nem szabadulhat a borzalmas világégés kínzó emlékképeitől, annyi ereje már van, hogy – miután a régi viktoriánus rend és hagyományok odavesztek – kivonja magát a felesége által indított magánháború frontvonalából, és immár képes elkötelezni magát a Valentine iránt érzett szerelme mellett, ami azelőtt, a társadalmi konvenciók szorításában elképzelhetetlen lett volna.A háború szörnyűségei után az új irányokat kereső kaotikus jelen a szerelmeseket új kezdet esélyével ajándékozza meg…Ford Madox Ford lenyűgöző tetralógiájának harmadik kötete amellett, hogy megrendítő erővel tárja elénk az egykori angol társadalom végnapjait, mesterien ábrázolja a történelmi események utóhatását az emberi lélek legapróbb rezdüléseiben is."