Szabó Magda - Mézescsók Cerberusnak

"Az ókor nagy hőskölteményei nem tartották lehetetlennek, hogy élő is átléphesse a halottak titokzatos világának érckapuját, a mondák állítják, járt odalenn Theseus, járt más hérosz is, vagy kivételes szépségű lantpengetése miatt a feleségét visszakönyörgő Orpheus. Még Dante is alászállt az Isteni színjátékban, maga a szelíd Vergilius volt az úti kalauza. A rege helyhez kötötte az alvilági bejáratot, nyílt oda út Nápoly közelében, Athén vidékén, Taenaron hegyfokánál, s azt is rögzítette, nemcsak megrendítő élmény a holtakkal való találkozás, de az odajutást feltételek szabályozzák. Az alvilági révész, Charon pénzt kíván, fuvardíjat, a három torkon üvöltő sárkányfarkú őrkutya, Cerberus varázsfűvel illatosított mézes süteményt. Ha az obulust kifizette, az eb megkívánta csemegét átadta az utas, szabad a közlekedés a Babits olyan jól ismerte aszfodéloszligetek közt, s az elszánt földi halandó meglelheti a maga halottját a Jajgatás tavánál, csak szorítsa, szorítsa az aranyágat."
A fülszöveg alapján nem tudtam mire számítsak - antik történetre, visszaemlékezésekre? Mivel a molyon olyan jó értékeléseket kapott, és rákaptam Szabó Magda stílusára tettem vele egy próbát.
A kötetben novellák vannak - a többsége tényleg visszaemlékezés, önéletrajzi vonatkozású történet; néhány azonban közismert események újragondolása.

Ahogy a fülszövegben írja Sz.M. ebben a kötetben a saját gyerekkori énjét eleveníti meg: 7-10 éves önmagát és a különleges családjának epizódjait ismerjük meg.

A keresztény világ szereplői jelennek meg a Parti Pénteken, Apokrif, Az a szép, fényes éjszaka c. novellákban - Jézus születése, Heródes udvar elevenedik meg előttünk, a Parti Pénteken pedig az alcíme szerint az írónő édesanyjának (Jablonczay Lenkének) levele, kritikája egy novellájáról.

A címhez hűen az antik téma sem marad el, a Vendég almával címűben Menelaosz és Szép Heléna fogadja a rokon házaspárt, Agamemnónt és Klütainmnésztrát és azok négy gyereket, akiket szintén ismerünk az antik drámákból (Oresztész, Elektra, Iphigeneia, Khrüszotemisz). Amikor az első oldalakat olvastam nem tűnt fel semmi, azt hittem a 20. században játszódik ez a novella is, mint a többi, aztán egyre gyanúsabb lett, végül leesett, hogy az antik irodalom alakjai köszönnek vissza :) (Ez volt az egyik kedvencem, az antik téma miatt).

A kakukktojás a novellák között A vendég c. volt, mert ez sem önéletrajzi, sem klasszikus témájú - egy emigráns helyzetét, életét ismerjük meg belőle ... nem igazán tudtam az írónőhöz kötni.

A többi novella főszereplője, és elbeszélője Magda - gyerekkorának különös eseményeit meséli el - egy el nem szavalt verset, családi titkokat, a segítőkész apa és anya alakját, tragikus szerelmeket...
A Régimódi történetből már megismertem az írónő szüleit - főleg az anyát, akinek a második házasságából született Magda, ezt a másodlagosságot nehezményezi a férj, Szabó Elek is, és a kisajátítva szerető Magda is. Már abban a regényben is szó esett az anya nemiségtől való elzárkózására, két novellában is említésre kerül ez a téma - kiderül, hogy Eleknek szeretője volt/lehetett - Lenke tudja ezt, elfogadja, hiszen ő az oka a helyzetnek. Szülőknek varázslatosak lehettek: a kulturális nevelést megadták az írónőnek már kis gyerekkorától, az apja átírt egy amerikai számot, hogy a kislány is tudja énekelni vele (A vízibornyú), és segítettek mindenkinek akinek tudtak még ha ezzel a saját helyzetük került veszélybe (Teréz esztendeje, Névjegyek).
"Úgy kaptunk egymástól versidézetet, regényből kiragadott sorokat, egy dallam töredékét vagy egy képmellékletet, mint más helyen a bonbont, s úgy is fogadtuk, az átélt szépség tudatával."
A nyár tanúi volt a legtragikusabb történet, nehéz elhinni, hogy valóban megtörtént...
A Parainesis a meg nem született fiához, Szobotka Virgilhez íródott, amiben a saját írói életének elveit, nehézségeit, tapasztalatait fogalmazza meg.
"Amit átéltem, tartósította az emlékezet, mint vegyszerek a múmiát, egyébként segítettem is a konzerválásban, mert mindent, ami történt, szétszabtam, és szeletkéit beleépítettem regényekbe, színdarabokba. Olykor aggaszt is, hogy ami velem és köröttem valaha megesett, és amit én annak a nyersanyagából alkottam, aligha különíthető el. Ha meghalok, magammal viszem minden titkomat, s nem lesz irodalomtörténész, aki meg tudja fejteni, mikor ki voltam, melyik figurám, vagy mi volt valóban igaz ebben vagy abban az ábrázolásban. A tükör, amelyet a világ felé fordítottam, halálommal széttörik, cserepei nyilván összeilleszthetők és beszoríthatók lesznek valami keretbe, és mégsem azt mutatják majd, aki voltam, vagy amit teremtettem." (Az írónő arc poeticája a Teréz esztendejéből.)
Faltam a könyvet, mindegyik novella a szívemhez nőtt, csodálom hogy ilyen gyerekkora volt, ennyi különleges embert, sorsot ismert meg.

5/5

Kiadó: Európa Kiadó
Kiadás éve: 2006
Oldalszám: 243
Ár: 2300 (Alexandránál most csak 1380 Ft)
Borító: 4/5

Hasznos linkek:
A teljes könyv a DIÁ-n.
Szabó Magda adatlapja.
többi műve a DIÁ-n.

Nincsenek megjegyzések:

Te mit gondolsz? :)

Üzemeltető: Blogger.