Szabó Magda - Az ajtó

 Biztos sokan olvastak-hallottak az új magyar filmről, amit Szabó István rendezett Szabó Magda fenti regényéből. Én is a film miatt figyeltem fel a könyvre, mivel az írónő életművével mostanában ismerkedem. A filmet múlt szombaton láttam (egy nem túl népes moziteremben - hát nem tudják az emberek, hogy mi a jó? :)), a könyvet pedig hangoskönyvként hallgattam - a könyvtárból kivették az összeset :)
"Ez a könyv, pontosabban mostani új kiadása, több okból kivételes állomás írói életutamon: elsősorban amiatt, hogy míg készült, szüntelenül azt éreztem, hasztalan tettem papírra, senkit nem fog érdekelni Szeredás Emerenc, még kevésbé az én nem is valami vonzó arcképemet rögzítő gyónás, mely összetört tükörcserepekből egybetákolt keretbe szorítja az írót és a megsérthetetlen, mégis megsértett igazságot. A mindig is mitológiai személyiségnek érzékelt Emerenc aztán megtette első csodáját: az első kiadás megjelenése utáni héten már nem volt kapható története, a könyv üzenetét, amelynél magánabb magánügy igazán nem volt elképzelhető, személyes ügyüknek vállalták fel azok, akik az írót élete minden buktatóján átsegítették: az olvasók. A sepregető öregasszony, aki ha teheti, mindenki útjából el iparkodott seperni a bajt, veszedelmet, áthágta a magyar határt, alakját éppúgy ismerik német földön, mint az Északi-tengernél vagy Svájcban, a Columbia Egyetem Kelet-európai Arcképek sorozatából holdtükör arcába nézhetnek az olvasni szerető New York-iak. Lakásomat vadidegenek keresik fel miatta, állnak az erkélyemen, ahonnan még látni egykori otthonát, kértek tőlem már fényképet róla és valami emléket Viola kutyáról. Az Európa Könyvkiadó is nyilván Emerenc ösztönzésére döntötte el, hogy mikor újraindítja a szerző életműkiadását, nem a pályakezdő Freskó megjelentetésével teszi, amikor az arénába visszatért fiatal író szenvedélyének lángjai először lobbannak a higgadttá modulált mondatok között, hanem Az ajtó-val, amely alkotója jelenlétét harmincnégy nyelven igazolja vissza a nemzetközi könyvpiacon. Testi anyámnak, Jablonczay Lenkének megépítettem a síremlékét a Régimódi történetben, negyedszázad eltelte után nem hittem volna, hogy lesz még egy kifizetetlen adósságom. De lett, s ennek kiegyenlítése Az ajtó: halott anyám kezéből Emerenc munkától elformátlanodott ujjai vették át legjobb önmagam irányítását. Mindent értett bennem, jobban eltájékozódott életem zilált szálai között, mint én magam. Becstelen adósa volnék, ha én el nem mondtam volna róla azt, amit meg én tudtam."
Szabó Magda egyik leghíresebb regényét Szabó István vitte filmre hat évig tartó munka során. Az önéletrajzi vonásokat tartalmazó könyv 1987-ben jelent meg, azóta 40 nyelvre fordították le, és az írónő 2003-ban megkapta érte a rangos francia Femina díjat. A mű két erős akaratú nőről szól: magáról az írónőről és házvezetőnőjéről, Szeredás Emerencről. Magda ekkoriban a férjével (Szobotka Tibor) a pasaréti Júlia utcában lakott (1960-2003-ig), itt ismerte meg a valóságban Mariskát, akiről Emerencet mintázta. Kapcsolatuk húsz évig tartott, sok veszekedéssel, bánattal és örömmel és a fokozatosan megnyíló ajtóval…

Emerenc alakja nagyon különleges, a saját szigorú szabályai szerint élő magányos nő, aki senkit nem enged be a lakásába. A testi munkát tartja feljebbvalónak, és az író házaspár ’munkáját’ nehezen fogja fel igazinak. Sajátosan gondolkozik a világról, megveti az értelmiséget, a vallásosságot, mégsem embergyűlölő ő, hiszen ahol tud segít, ’elsepri a bajt mások útjából’, ám ő sosem fogad el segítséget, vagy ajándékot.
Magda teljesen az ellentéte, a hagyományok határozzák meg az életét, az értelmiséghez tartozik, a legfontosabb neki az írás és próbál barátkozni mindenkivel. Kettejük között vad veszekedések, viták, állandó feszültség alakul ki – mégis mindezek ellenére megszeretik egymást, sőt Emerenc őt fogadja a bizalmába a legjobban – neki mesél gyerekkora tragédiájáról, és rá bízza a lakásának a titkát is, ami mindenki előtt zárva áll.
A legnagyobb ellentét köztük a halálhoz való viszony – Emerenc valamilyen ősi hit szerint él, a halál természetességét elfogadja és megérti, ha valakinek mennie kell (Polett). Ezzel szemben Magda – és az emberek többsége – odázni akarja ezt a pillanatot; talán ez okozza a mű végén a nagy tragédiát: az írónő megmenteni akarja Emerencet, de ezzel meggyaláz mindent amiben ő hitt – felrúgja a bizalmat amit olyan nehéz volt kiérdemelni.

Megrázó történet, egy nagyon különös asszonyról, akinek a sajátos stílusán hol nevet az ember, hol megbotránkozik - a legérdekesebb pedig, hogy önéletrajzi a történet, Szabó Magda tényleg ismerte 'Emerencet'. A címbeli ajtó pedig megjelenik 'reálisan' is a regényben, de jelképezi a bizalmat is...

5/5

Kiadó: Európa Kiadó
Kiadás éve: 2012
Oldalszám: 262
Borító: 5/5

A film előzetese:


A filmről: eleinte idegenkedtem a két külföldi színésznőtől, de magával ragadott a játékuk - főleg Helen Mirren. A látványvilág nagyon tetszett - a lakás, az utca (amit nem az eredeti helyszínen, a Júlia utcában forgattak, hanem a Lotz Károly utcában), és a visszaemlékező jelenetek. 5/5

Megjegyzések