Baráth Katalin - A fekete zongora


Erről a könyvről már olvastam korábban könyves blogokban és amikor egy pesti antikváriumban megláttam, tudtam, hogy meg kell vennem :) És nem is volt rossz döntés. Nem szoktam kortárs magyar íróktól olvasni, de ez a könyv nagyon tetszett!


"Az 1900-as évek elején az álmos Ókanizsán Dávid Veronika, az emancipált eladókisasszony saját romantikus regényét írja munkahelyén, a könyvesboltban, amikor a lábai elé zuhan a városka bolondja, Vili – egy késsel a hátában. Zsebében egy kitépett könyvlap, rajta egy Ady-vers: A fekete zongora. A békés kisváros élete természetesen fenekestül felfordul, és a szerb rendőrkapitányból és a városi orvosból álló tapasztalatlan nyomozócsapatba bekönyörgi magát Veronika is, aki persze mindig mindent jobban és hamarabb tud, mint a hivatalos közegek. Az ügybe belekeveredik a plébános, a pincérlány, a kőművesmester, a rabbi, a kéjnő, az apáca és a zsidó kereskedő, sőt Veron még Szegedre is elutazik, ahol magát Ady Endrét hallgatja meg egy felolvasóesten, közben pedig a hullák egyre csak szaporodnak…
Baráth Katalin remekbeszabott regénye kiváló érzékkel jeleníti meg a boldog békeidőket; stílusa és humora miatt Bohumil Hrabal olvasói fogják szeretni, eltökélt nyomozója, Dávid Veron miatt pedig Agatha Christie rajongói fogják nagy élvezettel forgatni a regényt, amely kibővített, végleges változatban és két novella kíséretében kerül végre a széles olvasóközönség elé."

A történet nagyon izgalmas, csak Vékony doktor beszámolójából jöttem rá, hogy ki(k) álltak az események hátterében - nagyon ügyesen megoldotta az írónő, hogy végig izgalmas legyen a történet. Emellett a stílusa is nagyon tetszik, intelligens, szépen megírt regényről beszélhetünk.
Egy-két apróbb pontatlanságtól (mint Vékony Annuska vőlegénye doktor, vagy mérnök) eltekintve tökéletes.
A színhely, Ókanizsa engem Kosztolányi Pacsirtájában szereplő kisvárosra emlékeztet - ugyanolyan nyugodt, békés hely - persze a gyilkosságok előtt.

Tetszett a szerelmi szál, és Veronika alakja is. Amikor kiderült, hogy SPOILER: Losonczy nem az akinek mondta magát, akkor gondoltam - na biztos úgy lesz vége, hogy Veronka összejön Pistával és boldogan élnek amíg meg nem halnak - de nem! :) Ennél jobb befejezést olvashatunk, amiből feltételezhetjük, hogy lesz folyatatás is :)

A könyv végén szereplő két novella is jó ötlet volt - bár be a "Kétszáz ló erejét" kissé nehéz volt olvasni, a sok idegen kifejezés, és nyakatekert mondatszerkesztés miatt. A "Belga" pedig nagyon humoros bírálat a magyar bűnüldözésről.

A borító is nagyon jó választás volt, nagyon szép ez a sötétlilás árnyalat, és békebeli fotó -szeretem az ilyen képeket :D
Egyszóval nagyon megtetszett ez a regény, és figyelemmel fogom kísérni az írónő további munkáit! :)

5/5

Kiadó: Agave
Kiadás éve: 2010
Sorozat: Dávid Veron 1.
Oldalszám: 303
Ár: 2980 Ft
Borító: 5/5

1 megjegyzés:

  1. A borító tényleg nagyon szép, én azért szeretem az agave kiadót, mert minden borítójuk nagyon igényesen kidolgozott:)
    A boldog békeidők pedig az egyik kedvenc történeti korszakom:)

    VálaszTörlés

Te mit gondolsz? :)

Üzemeltető: Blogger.